A póker pszichológiája

Szinte minden játékossal előfordult már, hogy egy versenyen végig kiválóan teljesített, és még a chip leader pozíciót is sikerült megszereznie, majd egy óriási bad beat miatt visszazuhant az átlag/short stackre, és a tiltelés miatt negyed óra múlva már ki is esett a versenyből. Hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet? Erre a kérdésre keressük a választ.

LEGJOBB PÓKER KASZINÓK 2024

Egy alacsony tétes játékos álma

Tegyük fel, hogy eddig csak mikro limiteken játszottunk sit and go-kat és mtt-ket, viszonylag sikeresen. Kedvünk támad egy nagyobb nevezési díjú versenyen elindulni, de sajnáljuk rá az $55-t a bankrollunkból, és inkább elindulunk egy $5-os szatelliten, amit meg is nyerünk, és a kezdeti sikerek alapján lelkesen nekirugaszkodunk a kemény erőpróbának.

A tornán jól alakulnak a dolgok: nagy stacket tudtunk összeszedni, ügyelünk a table image-re, de mellette kellően agresszívak vagyunk. Az idő telik, a zsetontornyok pedig csak növekednek előttünk, és azon kapjuk magunkat, hogy már mi vagyunk a verseny chip leadere. Nagyjából hat óra játék után az 1,400 fős mezőnyből már csak 20 játékos harcol a $12,000-os első helyért, aminek megnyerésére pillanatnyilag nekünk van a legjobb esélyünk. Bár bőven pénzben vagyunk, eddig már garantáltan nyertünk $230-t, ami nem rossz, de nem ez az összeg az álmaink nyereménye. Már gondolatban be is osztottuk az első helynek járó fődíjat, tervezgetjük, hogy mit is fogunk kezdeni ezzel a szép nyereménnyel. Pár perc múlva azonban az alábbi dolgok történnek a 23. vakszinten:

Vakok: 5,000/10,000/1,000

Átlag zseton: 210,000

Stackünk: 780,000 (48 M)

Lapjaink: A♥ A♦

Ellenfelünk stackje: 490,000 (30 M)

Lapjai: K♦ K♣

Események: a deep stackek ellenére all-in kerülünk, megörülünk a mutatásnak, viszont a boardra érkezik egy király, és mi elveszítjük a partit, zsetonjaink száma 290,000-re (kb.. 18 M) zuhan vissza.

A katasztrófa utáni sokkhatás

Ilyen szituációban rengeteg játékos tiltre megy, és egyszerűen el blöfföli a pénzét. Egy ilyen verseny végső szakaszában az ellenfelek többsége már képzett pókeres, és pillanatok alatt észreveszik, ha valaki kibillen a lelki egyensúlyából, és ennek eredményeképpen rosszabbul játszik. A tiltelő játékost nagyjából húsz perc múlva „szétszedik”, aki csalódottan zuhan hátra a székében, és ezt gondolja: „mennyire közel voltam a nagy pénzhez, és megint hihetetlenül peches voltam.”

Kezdjük onnan a helyzet értékelését, hogy ász párral elvesztettük a partit, és 290,000 zsetonunk maradt. Természetesen joggal lehetünk csalódottak; flop előtt favoritok voltunk, betetettük az ellenféllel a pénzt, jól játszottunk, azonban mégsem mi nyertünk. Bármennyire kegyetlen ez a szituáció, de túl kell lépnünk rajta. Ami történt, megtörtént, nem mi hibáztunk, utólag úgysem tudunk változtatni semmin. Van egy nagyon fontos tényező: még mindig versenyben vagyunk. Egy torna a túlélésről szól, és mi még mindig ott vagyunk az asztalnál és küzdünk a minél jobb helyezés eléréséért. A stackünk még mindig átlag fölött van, az M-számunk 18, amivel még bőven maradt mozgásterünk a játékra.

Hogyan játsszunk ez után?

Még mindig a fenti szituációnál járunk, és azon gondolkozunk, hogy miképpen tudnánk előnyt kovácsolni ebből a helyzetből. A recept egyszerű: maradjunk feszesek. Még messze van az a szakasz, amikor push-foldot kell játszanunk, tehát ne türelmetlenkedjünk, várjunk a jó lapokra. Ha erős handünk van, akkor emeljünk vele, viszont egy jó időre felejtsük el a blöffölést. Minél gyorsabban lesz jó lapunk egy ilyen nagy „mélyrepülés után” annál inkább ki fognak fizetni minket, még határeset lapokkal is. Sokan fogják feltételezni rólunk, hogy még mindig tiltelünk, és minél előbb vissza akarjuk szerezni a pénzünket, akár a folyamatos blöffölés árán is. Ha flop előtt emelünk a jó lapunkkal, és ha a flop is megfelel nekünk, akkor licitáljunk tovább értékért. Amennyiben a riválisunk callol, akkor eldönthetjük, hogy egy kedvező turnön elengedünk egy újabb töltetet vagy passzolunk, és inkább becsapdázzuk a szemben ülő játékost. Ez már attól függ, hogy mennyire ismerjük riválisunkat.

Nem szabad álmodozni

Mindig rossz átélni egy bad beat-et, főleg egy ilyen versenyen, ennyire közel a „nagy győzelemhez”. Nagyon lényeges, hogy ne arról ábrándozzunk, hogy mennyire jó lenne megnyerni az első helynek járó összeget, hanem fókuszáljunk a játékra. Mi pókerjátékosok vagyunk, nem pedig álmodozók, koncentrálnunk kell, és figyelnünk az asztalnál történő eseményeket. Jegyzeteljünk a többi játékosról, akár partiban vagyunk velük akár nem. Minél több információnk lesz róluk, annál könnyebb dolgunk lesz ellenük, amikor döntést kell majd hoznunk egy-egy nehezebb szituációban. Ráadásul minél többet gondolunk a fődíjra, annál nagyobb lesz a csalódás, amit átélünk, ha beleszaladunk egy-egy nagy bad beatbe. Ha játék közben lelkileg padlóra kerülünk, akkor újból nagyon jó sanszunk van arra, hogy pillanatokon belül kiessünk a versenyből.

Mi történik, ha short stackek lettünk egy ilyen vesztes parti után?

A helyzet nagyon egyszerű: push-fold szituációban vagyunk. Ilyenkor gyakorlatilag várnunk kell egy olyan lapra, amivel az asztal közepére tolhatjuk a megmaradt stackünket. Off suited 29-cel persze nem lehet all-in menni, de 3 M-nél vagy az alatt a Q10 például már standard all-in lap. Fontos, hogy ha van lehetőségünk, akkor várjunk egy kicsit a tűrhetőbb kezekre, és ne menjünk a bukás utáni partiban rögtön all-in 56-tal.

A nagy dilemma

Egy verseny valóban csak a túlélésről szól? Most következik egy érdekes kérdés, illetve dilemma: nem jó hozzáállás az, hogyha a verseny előtt csak az első helyre hajtunk, a célunk természetesen az, hogy minél előbb végezzünk, és minél több pénzt nyerjünk? Ha a Sunday Millionon a második helyen végzünk, ami nagyjából $130,000-t ér nekünk, akkor el kell keserednünk? Végülis nem értük el azt, amit szerettünk volna, nem nyertük meg a versenyt. Nagyon nagy pénzt nyertünk, és nem is akármilyen mezőnyön verekedtük át magunkat, viszont „csak” másodikak lettünk. Ebben a helyzetben szinte soha nem lehetünk elégedetlenek.

Vannak olyan szituációk persze, amikor kockáztatnunk kell, és be kell tennünk a pénzt, amikor tudjuk, hogy hátrányban vagyunk, például 7 magas boardon 4betelünk 8-as magas flösshúzóval az ellenfelünkre, akiről azt hittük eddig, hogy blöfföl, majd riválisunk 5bet all-in, megy, ekkor már tudjuk, hogy hátrányban vagyunk. A stackünk nagy része már a kasszában van, ha eldobjuk a lapjainkat, akkor short stackek leszünk, most viszont még viszonylag jó oddszért nagyon nagy stackre tehetünk szert, és kiejthetünk egy ellenfelet.

A következő cikkben egy olyan kérdésről fogunk elmélkedni, ami elsőre hihetetlennek hangzik: dobunk-e flop előtt ász párt? Első hallásra őrültségnek hangzik, talán másodikra is. Érdekes cikk és téma, amiről a közeljövőben rengeteget lehet majd vitatkozni. Ezt az írást ide kattintva találjátok meg.

Ász pár dobása preflop?

Már a kérdés is teljesen nevetségesnek tűnik. Erre természetesen sokan azt mondhatják, hogy ha ezen egyáltalán elgondolkozol, akkor inkább ne is pókerezz. Ennek ellenére vannak olyan kisarkított szituációk, amikor még is el lehet gondolkodni ezen a kérdésen. Ez egy tipikusan olyan téma, amiről számos vitát le lehet bonyolítani.

A szituáció röviden

Mikro téten játszunk sit and go-kat és mtt-ket, ahol folyamatosan nyeregetünk, és szép lassan építgetjük a bankrollunkat. Kedvünk lenne nagyobb tornákon is indulni, azonban nem szeretnénk sok pénzt kifizetni egy-egy nagy versenyre, de elindulunk a steps sit and go első lépcsőjén, és nagy bravúrral eljutunk az utolsó, €2,100-s step-ig, ahol a következő szituációba kerülünk:

Játékosok száma: négy

Vakok mérete: 300/600/50

Átlag stack: 6,750

Fizetős helyek: az első három helyezett egy-egy €6,000-os csomagot kap.

Tehát bubble-ban vagyunk a következő zsetonarányokkal és pozíciókkal:

• SB: 3,500 (3,2 M)
• BB: 1,500 (1,4 M)
• UTG: 14,000 (12,7 M)
• Dealer (itt mi ülünk): 8,000 (7,3 M)

Lapunk: A♥ A♣

A két vakon ülő short stack (főleg a nagyvak) még mindig nagyon küzd, elvégre a tét nem kicsi, hiszen még ő is nyerhet egy 6,000 eurós csomagot, amit be is válthat valódi pénzre. Az UTG-ben a chip leader all-int hív, mi ász párral a gombról a póker racionális szabályai szerint elvileg instant callolnunk kellene, de egy pillanatra meg kell állni: a pot most 15,300, még 8000 zseton van előttünk, amivel még bőven kihúzhatjuk a hátralévő köröket.

A short stack ha dob a következő körben kisvak lesz, már csak 850 zsetonja marad, ha kisvakból is dob, akkor 500-as stackje lesz, tehát gyakorlatilag körökön belül kieshet. Az ász párnak egy véletlenszerű lappal szemben átlagosan 85%-os esélye van. A kérdés az, hogy „kockáztassunk” (legrosszabb esetben 23%-nyi esélye lesz az ellenfeleknek) az egyetlen ember ellen, aki coverol minket? Minimum 15%-os esélyünk van arra, hogy kiesünk, és az ultra short stack pókeres bejut az €6,000-s versenyre. Mit gondoltok, ilyenkor érdemes dobni, vagy adjunk meg, és lássuk, hogy mi történik?

Mit tennétek, ha alacsony tétes játékosként (szatellitről jutottál be a versenyre) szintén hasonló helyzetben lennétek a Main Event bubble-jában? Inkább dobnál, és várnál a biztos $25,000-ra, ami egy alacsony téten játszó pókeres számára nagyon szép összeg, vagy belemennél a partiba, amiben benne van a rizikó, hogy kieshetsz, és pénz nélkül távozol, de ha nyersz, akkor megerősíted a pozíciódat a versenyben, és a felduplázott stackeddel akár nagyon messzire is eljuthatsz? Mi a véleményetek? Osszátok meg a gondolataitokat velünk a kommentekben és a fórumon!

Egyéb stratégiák:

• Alapstrategia
• Bankroll menedzsment
• Semi bluff
• Tilt